A XII. század közepe táján, II Géza magyar király több mint 2500 német telepest hozott az országba, hogy fejlesszék és védjék  Erdély délkeleti részet, az 'erdövidéken t??li területeket', egy, a Kárpátok által határolt termékeny fennsikot, mely a mai Románia területén fekszik. Ök képezték a német telepesek elsö hullámát, akik a szász települések alapköveit helyeztek el. Ugyanebben az idöben jelennek meg Erdélyben a teuton lovagok is, akiket a Palesztinát visszafoglalÓ arabok üldöztek ki a Szent Földröl. 

A francia ciszterci szerzetesek rendje két kolostort épít, melyek komoly hatással lesznek a kesöbb felépülö szász templomok stílusaira.

A templomok kezdetektöl fogva komoly szerepet játszottak az ??j közösségek életében, melyeknek idöközben sikerült lerakniuk egy ??j társadalom alapjait.

Ekképpen az ??jonnan betelepített régiÓk viszonylag rövid idö alatt egy komoly szociális és gazdasági fejlödésen mentek át. Erdély termékeny földje azonban, a Nyugat és Kelet határán valÓ fekvése miatt, viharos idöszakot is  átélt. A XIII. század közepén a szász településeket a mongol portyázÓk rendszeresen feld??ltak. A szászok utolsÓ menedeékként a templomok épületeibe h??zÓdnak, mindegy megelözve Luther szavait: "Erös várunk nekünk az Isten ".

A hely adottságai és a közösség gazdasági helyzetéböl kiindulva, a templomok sorozatos mÓdosításokon estek át, melyek fö célja az erödítés volt,  a templom falai minél jobb menedéket ny??jtsanak ostrom esetén. A templomok csak 5 évszázaddal késöbb, az utolsÓ török hadjárat (1788) után térnek vissza a kizárÓlag vallásos szerephez.

A viharos idök ellenére, a szászok jÓ gazda és kézmüves szelleme további gazdasági és politikai fejlödést hozott. A falvak fejlödtek, a fiatalokat gyakran külföldre küldték tanulni, így a közösségek mindig értesültek a leg??jabb tudományos felfedezésekröl.

A II. világhábor?? megrázza egész EurÓpát, és egy??ttal a vég kezdetét jelenti az erdélyi szász közösségek majd 800 éves történetének.

Az erdélyi szászok száma folyamatosan csökken a hábor?? utáni deportálások következtében, majd a tömeges kivándorlások miatt, melyeket a kommunista rendszer kényszerített ki. Ebben az idöszakban egy Németországgal kötött megállapodás megkönnyítette a szászok kivándorlását.

1989 után, a Ceauşecu rendszer megdölésével megnyíltak a határok és kezdetét vette a kivándorlások utolsÓ hulláma. A tömeges kivándorlások után csak egy pár idös házaspár maradt, akik megprobálnak gondoskodni a templomaikrol. Kevés kivétellel, az erödített templomok egyre csak romosodnak, az ertéktárgyak egy része tolvajok és régiségkereskedök kezére kerül.

A falu öregjei a látogatÓknak a letünt, szép idökröl mesélnek, egy kihalÓ nép történetét.

Az UNESCO világörökségi listájára 7 került fel a 150 templom közül.