A falu első írásos említése 1206-ban történik, ám a közösség imaházának a rekonstruálása a régészeti adatok hiányában lehetetlen. Nagysáros szabad község volt Nagy  Sink székben.

A ma is fennálló Szent Jákob oltalma alatt levő templom az 1449 és 1466-os években  két pápa által kiadott búcsúlevélben jelenik meg. A nyugati oldalon levő torony, a hajó és a sokszögű karzat szélessége megegyezik, az utóbbi kettőt egy tetőzet fedi. A torony első szintjén az északi és déli oldalon a bejáratok félkörösen íveltek, a belteret pedig kőbordás keresztboltozat fedi. A hajóba a  bejárat egy tört íves portálon keresztül történik, ennek archivoltja négyszeresen lépcsőzött.   

A timpanonnak lóhereíve van, melyet két liliom ékesít. A torony második emelete lőrésekkel van ellátva, a harmadik kisebb tört íves nyílásokkal, a negyedik, pedig három nagy gótikus ablakkal. A hajót állítólag bordás keresztboltozat vagy kazettás mennyezet fedte. A legfelső részen három-három gótikus ablak található. A karzatnak csillagboltozata van fiókkal és téglából bordákkal, és a hajótól egy karcsú tört íves diadalív választja el.

A XV - XVI. században a templom védelmi okokból számtalan változásokon megy keresztül. 1506 és 1507-ben a közösség a templomi munkálatokért 12 forintot kap. Eképp a földszint északi oldalán levő boltívet befedik és a legfelső emelet egy mellvédet kap. A templom 14 támpillérjét falazatból boltívek egyesítík öntőnyílásokat alkotván a templomot körülvevő északi, keleti és nyugati oldalakon. A templom fölé egy újabb lő- és öntőrésekkel ellátott szintet emeltek.

Ugyanekkor emelhették a vedelmi falakat is hat toronnyal és az ezt körülfutó strázsaúttal. Az udvarba a bejárat a keleti oldalon a félnyeregtetővel fedett tornyon keresztül történt. Érdekességként megfigyelhető az alapok és a tornyok elhelyezkedésének sokrétűsége. Egyik torony hatszögű, egy rombusz, kettő négyzet és kettő téglalap alakú. A tornyok a elhelyezkedési módja a lehető legkülönbözőbb: ferdén a sarkon (a rombusz alakú), a védelmi függönyhöz illesztve vagy közbeékelve. A lő- és öntőrések úgy tagoltak, hogy a lehető legjobb hozzáférhetőséget bíztosítsák. A védelmi falból ma csak a déli oldalon egy kis szakasz maradt fenn, ahol belül egy raktár illesztetett.  

Az épület együttest 1561-ben javították meg, ahogy ezt a déli portál fölött levő feliratról olvashatjuk le. Az erődítményben más karbantartási munkálatokat 1727  és 1772-ben végeztek. Már 1900 körül az udvar falai és a tornyok nagy része már omladozó állapotban volt.

A barokk oltár a nagyszebeni Stock Martin műve 1745-ből, ugyanebből az évből maradt fenn  a szószék is. 1774-ben Nagy - Sinkről egy orgonát hoznak. 1835 és 1837 között a Friedrich és Wilhelm  Mätz testvérek egy új orgonát készítenek, melyet 1912-ben a brassói Karl Einschenk orgonájával helyettesítenek.

1587-ből egy kis harang maradt fenn, 1967-ben, pedig egy 1937-beli nagy harangot és 1922-ből két közepeset meg egy kissebb harangot hoznak 1777-ből. Az utóbbin a következő szöveg olvasható: 1777-ben készíttetett az Isten tiszteletére és a Hanebach-i evangélikus közösség használatára.