Nagyszeben kornyeke regeszeti feltarasokat rejt a keso Kokorszakbol es a Bronzkorszak elso felebol, valamint a Vaskorszakbol, a romai korszakot megelozo, dakok altal lakott telepiteseket. A romai telepulesek nyomai Nagyszebent CEDONIA-kent, a Romai Birodalom Dak Tartomanyakent jelenitik meg.

A gyarmatositok az okiratokban "teutonici"-kent, "flandres"-kent vagy "saxones"-kent jelennek meg. 1150 korul telepedtek le a "Villa Hermanni", "Hermannsdorf", kesobb "Hermannstadt" neven megjeleno telepulesben. A helyseg neve elsokent 1191-ben III. Celestin papa altal kiallitott okiratban emlitodik. A varos a civitas rangot 1366-ban kapta.

 A nemet gyarmatositok a "Het Szek"-be egyesitve, kesobb a 15. szazad vegen egy osszefuggo kozigazgatasi rendszert alkottak- a Szasz Nemzet Egyeteme- Universitas Saxonum, Nagyszeben kozponttal.

A varos nott fontossagaban, kedvezo kereskedelmi kapcsolatokat alakitvan ki Magyarorszaggal, Lengyelorszaggal es a deli fekvesu Havasalfolddel (regi neven Valachia).  

Nagyszebenben a kezmuvesek arut, fokeppen ruhanemut es eszkozoket csereltek a roman lakossaggal. A cehek mukodesenek koszonhetoen, a termeles es a kezmuvesseg fejlodott es viragzoban volt.

Az elso irott szabalyzatok 19 cehet es 25 mesterseget emlitenek. Szamuk allandoan nott. A torok veszely besotetitette a viragzo idoszakot, egymast koveto betoresek 1394, 1432, 1437 es 1438-as evekkel kezdodoen, amikoris a varos sikeresen ellenallt, legyozven a II. Murad szultan seregenek tamadasat.

1493-ban a varos serege, a roman seregekkel erositve Georg Hecht vezetesevel, torbe csalja ellenseget egy gyujtogato, fosztogato fosztogato hadjaratrol valo visszateres kozepette. A varos terjedelmileg novekedett es egy korkoros eroditett fallal, tornyokkal es bastyakkal bovult. A mohacsi veszt kovetoen (1526-ban) a torokok elfoglaljak Budat, 1541-ben Magyarorszagot es Erdely hatalmuk ala rendelve. 

A humanista eszmek es a reneszansz nagymertekben megvaltoztattak a varos aszpektusat es eletmodjat, raeszmelven 1543-ban a szaszokat a reformalt evangelikus vallasra valo atteresre.

A XVI. szazad vegen, valamely gyozelemmel jaro hadsereg lejarta utan, Vitez Mihaly (Mihai Viteazul) fejedelem 1599-ben legyozte a magyar hadsereget a nagyszebeni var falai mellett es egyesitette Erdelyt Havasalfolddel.  

Az osztrakok a torokok felett aratott gyozelmet kovetoen, a XVII. szazad vegen Erdely az osztrak birodalom uralma ala kerul. A kozigazgatasi hatalom a fejedelemsegben 1692-1790 kozott Nagyszebenbol volt iranyitva. Annak ellenere, hogy a szaszok atvettek az evangelikus vallast, a katolikus egyhaz az ellenreformot kezdemenyezi , elosegiti a barokk stilus kibontakozasat, amely egy lathato nyomot hagy a varos epiteszeti stilusan.

A 18. szazad vegen Samuel von Brukenthal, a varos gubernatora egy hataskelto konyvtarat alapit es gazdagitja a varos kepzomuveszeti gyujtemenyet , amely az Almanach von Wien-ben 1773-tol emlitodik. A kiallitas 1817- ben volt megnyitva es kesobb a Brukenthal Muzeum tulajdonaba kerul.

1541-tol kezdve a varfalakon belul csak a szaszok birtak tulajdonjoggal, a roman nemzetiseguek, pedig a II. Jozsef uralkodasa alatt telepedtek le. A felvilagosodas reformjainak hatasara a szaszok mellett mas etnikaicsoportok is jogot kapnak a var falain belul. Eredmenykeppen a roman ortodox puspok, Vasile Moga es egyhaza helyezkedik el a varosban. A roman lakossag minel nagyobb szerepet jatszik a varos eleteben, a 19. szazad kozepen a romanok lelki kozpontjava valik, politikai emencipaciora torekedven.

Az Osztrak-Magyar dualizmus megfosztja a szaszokat a privilegiumjaiktol es teruleti kozigazgatasi fuggetlensegeiktol. 1867-tol Erdelyt Magyarorszaghoz csatoljak . A varos ismet gazdasagi viragzasnak indul. 1840 es 1918 kozott, 33 ipari vallalkozas volt aktiv Nagyszebenben. A villanytelep 1896-ban volt epitve, a villamos, pedig 1905-ben jelent meg a varosban.

Az elso vilaghaborut lezaro bekeszerzodes kovetkezteben Erdely Romania resze lett, ezt kovetoen 1919-ben a Szasz Nemzeti Tanacs es a kozpontivalasztmany medgyesi gyulesen kimondta csatlakozasat. Nagyszeben az ideiglenes kormanyzat szekhelye lett, az egyesites kivitelezeseig.

Habar a varosban a roman lakosok szama lenyegesen nott, Nagyszeben a nemet lakossag kulturalis es oktatasi kozpontja maradt Romaniaban es tanuja volt minden mas etnikai csoport kulturaban gazdag eletenek. 

Nagyszeben a II. vilaghaboru alatt nem karosult, de a haboru utan az uj kommunista fennhatosag  Moszkva tamogatasaval allamositja a gyarakat es a foldteruleteket, mikozben szamos politikai pert es letartoztatast inditanak minden ellenalloval szemben. A nagyszebeni lakossag szamara ez egy hosszantarto szenvedesnek az elejet jelentette. A kommunista fennhatosag a szaszokat "in corpore" bunosnek nyilvanitotta, azzal a vaddal, hogy a nemet Reich kozremukodoje volt. Sokan kozulunk a Szovjetunioba kenyszermunkara voltak deportalva. 

A diktatorikus rendszer es a gazdasagi nehezsegek a 70-es evek kezdeten a szaszokat nyugat Nemetorszagba valo kivandorlasra buzditja. A massziv emigralas az 1989-es forradalom utan is folytatodik, csak Nagyszebenbol 2200 szasz menekult.

A gazdasagi nehezsegek es a zsarnoksag novekedett a 80-as evek folyaman, a nagyszebeni lakossag gyorsan a kommunistak ellen csatlakozik 1989 decembereben, amikoris 91 szemely veszitette eletet a fegyveres osszecsapasban.

A 90-es evekben a varos visszakapja demokratikus intezmenyeit es arcat. Ma a varos az infrastruktura ujraepitesere es a lakossag eletszinvonalanak novekedesere torekszik.