Az emberi tevekenysegek es telepulesek legregibb nyomai  Brassoban a Csiszolt kokorszakra vezethetok vissza (Schneckenberg, Tei es Noua kulturak), mindezek mellett a kokorszakhoz fuzodo neveik is a telepules igazi eredetet tukrozik.  Az  archeologusok folytonosan dak templomok es emberi telepulesek nyomait tartak fel a Salamonkove kornyeken (Pietrele lui Solomon), a var volgyeben (Valea Cetatii), a Csigahegyen (Dealul Melcilor). 

A kozepkorban e terulet lakoi - szaszok, romanok es magyarok - a varos kialakulasakoz, a szamos piac, varak, eroditmenyek vagy falvak fejlodesehez is egyarant hozzajarultak.  A mai varos a kulonbozo kozossegek, ma varosnegyedek, egyesulesekent alakult ki: Szent-Bertalan (Bartholomae), Szent - Martonhegy (Martinsberg), Varhegy (Corona), Bolgarszeg (Schei), Bolonya (Blumana), Uj (Noua), Derestye (Darste), Mehkertek ( Stupini).  A varos ismert volt  Brassu, Brasu, Brasov,  Sztalin varosa (Orasul lui Stalin), Kronstadt nemet,  Brasso meg magyar nyelven.

A foldrajzi elhelyezkedesenek es Moldvaval, Havasalfolddel valo jo kapcsolatainak koszonhetoen, Brasso gazdasagilag gyorsan fejlodik, Erdely egyik legfontosabb kozpontjava valik.

A brassoi kereskedok specialis kereskedelmi privilegiummal rendelkeztek a mas varmegyekkel szemben. A termekek szabad forgalmazasi joga is hozzajarult egy igen eros kezmuves kozosseg kialakulasahoz. 1839-ben a varos a hozzatartozo falvakkal egyutt 22.886. lelket szamlal:  9.116 (39,8 %) nemet, 8.493 (32,7 %) roman es gorog, 4.364 magyar es szekely (23,5 %), 789 roma (3,5 %), 119 mas  (0,5 %). 1786-ban Brassoban 43 testulet es 1227 iparos mukodik, tevekenysegi teruleteik szerint csoportosulva. A kezmuvesek es kereskedok a legbefolyasosabb emberek voltak Brassoban. A varos a gazdasagi joletnek koszonhetoen, egy epiteszeti ekszerre fejlodik. A legfontosabbtortenelmi muemlekek ebben a periodusban epultek:  a regi polgermesteri hivatal epulete, a Kereskedok Haza vagy Hirscher haz - Casa Negustorilor vagy Podul Batusilor (ma Cerbul Carpatian vendeglo), a regi gabonatarolo (ma a kedvelt Bistrot de l'Arte), a Fekete templom (XIV. szazad), es a St. Nicolae templom a brassoi Bolgarszegben (Scheii Brasovului).

A XIV. szazad a torok hadseregeket hozza a Duna folyam deli oldalarol, melyek gyakran tamadjak Brassot es kornyeket. Ez a helyzet hatarozo a lakossagnak abban a donteseben, hogy eros vedo falakkal, eroditmenyekkel es tornyokkal epitsek korul a varost. A kulonbozo cehek sajat vedo toronnyal es eroditmennyel birtak, melyeket fentartottak es vedtek szazadokon keresztul. Ma megtekinthetik a regi varosi falak egyes reszeit valamint a Takacsok tornyat is (jelenlegi muzeum). 

Brasso kulturailag szinten ezalatt az idoszak alatt fog fejlodni. Johannes Honterius, a nagy nemet humanista idejenek legnagyobb reszeben Brassoban dolgozik, Coresi deakonus elso roman nyelvu konyvet itt nyomtatja. Ennek koszonhetoen a XVI. szazadban Brasso otthont ad szamos iskolanak, konyvtarnak valamint nyomdanak is.

1688 Brasso tortenelmenek egyik legviharosabb eve. Egyidoben meg kell kuzdenie az osztrak hadsereggel, mely elfoglalta Erdelyt ebben az idoszakban, a pusztito tuzzel, mely Brasso nagy reszet megsemmisitette valamint a jarvany kitoresevel. Brasso lakossaga, meg mindig remenyteljesen, gyorsan ujraepiti a varost. 

A XIX. szazad az elorehaladas eve, sokat jelentett Brasso tovabbfejlodeseben. A varos falai reszben lebontodtak, elosegitven ennek gyors fejlodeset. A gyarak es uzemek felcserelik a regi konzervativ ceheket. Egyszer kimentve a kozepkori korlatozottsag alol, a varos kereskedelme hatekonyabban mukodott mint valaha. Ez szinten sokat elosegitette az oktatas es a kommunikacio fejlodeset.

Az 1837-ben alapitott nemet "Wochenblatt" es a magyar "Erdelyi Hirlap", majd kesobb 1838-bol a  "Gazeta de Transilvania", az elso erdelyi roman politikai hirlap, Johanns Goett nyomdajabol kerultek napvilagra; egy irodalmi szemlet eredmenyezve, mely az Erdelyben elo irokat es koltoket segitette elo.

A XX. szazad elso feleben, kulonoskeppen az elso vilaghaborut koveto idoszakban, Brasso Romania masodik gazdasagi kozpontjava valik. Mindemellett a varos reszben elpusztult a masodik vilaghaboru bombazasai kozepette. Szerencsere a varos kiheveri a rossz idoszakot, fokeppen az itt elo kivalo embereknek koszonhetoen. Ugyancsak nekik koszonhetjuk, hogy mi ma itt elhetunk es megoszthatjuk e privilegiumot a varos latogatoival.

Latogathatoak: a Brassoi Kepzomuveszeti Muzeum  (Muzeul de Arta Brasov),  Barcasagi Eroditmenyek Muzeuma a Takacsok tornyaban (Muzeul Fortificatiilor din Tara Barsei),  Nepmuveszeti Muzeum (Muzeul de Etnografie), az elso roman iskola muzeuma a Bolgarszegben  (Schei) - az elso roman nyelven nyomtatott konyv is a kiallitottak kozott szrepel is (Muzeul primei scoli romanesti),  Tortenelmi Muzeum a Tanacshazban (Casa Sfatului-ban) (Muzeul de Istorie), Muresenilor Haz (Casa Muresenilor), Graft bastya (Bastionul Graft), Feher torony (Turnul Alb), Fekete torony (Turnul Negru) es termeszetesen a Fekete templom (Biserica Neagra), St Nicolae orthodox templom (Biserica Sf. Nicolae).