A helyseg egyebkent szabad kozseg volt a Fundus Regius regio teruleten es az Ujegyhaz szekhez tartozott, ezt bizonyitja az egyik helyi vezeto, Syffridus de Alzen,  1349-es a Het Szek Tanacs-an valo reszvetele. Ez elso irasos emlek 1291-bol szarmazik es megtudjuk belole, hogy a falu ket kiemelkedo gazdaja, Gerlach es Istvan, egy telket vasarolnak.

A templom



Ugy tunik, hogy a XIII-ik szazadban mar felepult egy torony nelkuli roman stilusu bazilika, de 1509-ben, mar a Het Szek Haza 6 aranyat koltott 6 hordo meszre, melyet a templomnal elvegzett munkalatokra szantak, ez azt jelenti, hogy valamikor idokozben a bazilikat atalakitottak, azza a teremtemplomma, amelyik ma is lathato. Feltetelezesek szerint annak idejen a most hosszukas karzat is rovidebb meg negyzetes alaku volt. Egy Krisztust abrazolo dombormu, mely a karzat deli falan talalhato, valoszinuleg a valamikori karzat kozponti eleme lehetett.

Az eroditmeny

Az eroditmeny ket udvarbol all, melyeket nem tudni, mikor alakitottak ki. A korkoros epitesmod a XV-ik szazadot sugallja. Az epitkezesek utan a keleti, harom szintes tornyot kaputoronnya alakitottak, boltives bejarattal. Kesobb ez a torony szalonnaraktarkent mukodott. Tovabbi tornyok voltak a nyugati, deli es eszaki oldalon, ez utobbi 1914-ben dolt ossze. Az eszak-keleti oldalon meg mindig lehet letni a loresek nyomait, melyekhez egy fa alvanyzatu strazsauton lehetett feljutni. A XX-ik szazad elejen meg lathatoak voltak a fal aljanal kialakitott kamrak, melyek a gabonaraktar szerepet is betoltottek. Ma mar nagyon romos allapotban vannak, mint egyebkent az egesz belso udvar.