Abban az időszakban, amikor a nyugati Avignon-ban "elkezdődött  a pápák fogsága",  keleten, pedig a mamlúk szultán által a koptok üldöztetése; 1309-ben a  Teodorich de villa Boneti okiratban, az Alsóbajom elnevezés a Kis-Küküllő érsekségének székhelyeként említődik első alkalommal. A helység fontossá válik a Kárpátoktól keleten uralkodó fejedelmek számára, amikoris Corvin Mátyás több falvat hűbéri birtokként ajándékoz, melyek  Alexandru Lăpuşneanul uralkodásáig  foglaltattak. A Küküllővárhoz való hovatartozás, a birtoklást is beleértve, nyomot hagytak az erődtemplom hajójának északi részén, a főpárkány mellett, de legfőképpen a haranglábon, ahol egy dombormű  körkörös lapján egy őstulok áll, csillagokkal a  szarvai között.  Ezek kétségtelenül Erdélyben a moldvai címertan egyedi példái.

A kőből épített csarnoktemplom felépítése: hajó és egy téglalap alakú oltár. A XVI. században a telmplom elsőként erődített eleme a csillagboltozattal fedett karzat, melyet konzolokra támaszkodó, erős, boltíves védőszinttel magasítottak. Minden árkád   öntőnyílásokat takar, a falak, pedig fogazottak. Valószínű, hogy ugyanekkor helyettesítették az abszis sokszögű falait egy egyenes vonalúval, kívül, pedig támpillérrel erősítették.  A diadalívre feltüntetett 1506-os időpont, inkább a karzat erődítésének évét sugallja, mintsem ennek építési évét. Ugyanekkor emelték a  tabernákulumot is.   Itt 1430-1440 között egy jelentős szárnyas oltár létezett, ennek domborművei a szlovákiai műhelyekkel hozhatók köttetésbe. A mai barokk oltár a XVIII. századból származik, időszak, melyhez tartozik a medgyesi Ştefan Valepagi által festett szószék is. Az északi oldalon látható festmények valószínűleg az előző évszázadból valók, a medgyesi templom freskóinak  stilisztikai vonatkozásaira hivatkozva következtethetünk arra, hogy ezek a XV. század második feléből maradtak fenn.

A hajó csillagboltozata kitartott az 1900-as évekig, amikor egy stukatúr mennyezetre cserélték.  
A karzat erődítésével egyidőben, a XVI. század elején emelték a templomot körülvevő oktagonális beltérrel rendelkező védőfalat a három toronnyal. A falak, melyek hat méter magasságot is elérnek fogazottak, és támpillérekre támaszkodnak. A masszív, négyzet keresztmetszetű, ráccsal ellátott harangláb alatt  egyben a bejárat is volt.